.

Mikor azt hazudja szert és csak te vagy neki a minden. Ott kapj észbe szép szavak, de hazugak. Híd el a szerelem elmúlik a megszokás megöl…

Azt várod, keressen, azt várod hozzád érjen, de csak levegőt markolsz, és a semmit nézed.  És te mégis várod. Hisz azt mondta várj rám. Majd értetlen arcal néz, rád túl nagy dolgokat vársz, el tőlem ordítja. Pedig nem csak annyit vártál, hogy hozzád érjen úgy hogy nem kéred úgy hogy nem vártad. Csak egy ölelést vártam súgom könnyek között elköszönve…